KMCCBE

Rokkantsági nyugdíj

Kik jogosultak a rokkantsági nyugdíjra?
A rokkantság megállapítása
Mennyi szolgálati idő szükséges a rokkantsági nyugdíjhoz?
A rokkantsági nyugdíj egyéb feltételei
Milyen módon lehet rokkantsági nyugdíjat igényelni?
Ki nem jogosult rokkantsági nyugdíjra?
Kik jogosultak a rokkantsági résznyugdíjra?
Mennyi a rokkantsági nyugdíj összege?
Milyen esetben szüntetik meg a rokkantsági nyugdíjat?
Mikor éledhet fel a jogosultság?

A rokkantsági nyugdíj olyan nyugellátási forma, amelyre az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő megrokkant személyek meghatározott szolgálati idő megszerzése után jogosultak. 

Kik jogosultak a rokkantsági nyugdíjra?

2008. január 1-jétől a rokkantság megállapítását már nem a munkaképesség-csökkenés, hanem az egészségkárosodás mértéke alapozza meg. Ennek megfelelően változtak a jogosultság feltételei is, így a 2008. január 1-jétől megállapított rokkantsági nyugdíjra az lehet jogosult, aki

  1. rokkantnak minősül, és
  2. az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
  3. az egészségkárosodás folytán kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

sem táppénzben, sem baleseti táppénzben nem részesül. 

A rokkantság megállapítása

A rokkantságot és annak fokozatát az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságai véleményezik.

2008. január 1-jétől megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj szempontjából rokkantnak kell tekinteni életkortól függetlenül minden olyan személyt, akinek egészségkárosodása

  1. 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, de szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt. 

Az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás. 

A rokkantságnak három fokozata lehet:

  1. a III. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik 50-79 százalékos mértékben egészségkárosodottak, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmasak, de szakvélemény alapján rehabilitációjuk nem javasolt;
  2. a II. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorulnak;

az I. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik egészségkárosodása a 79 százalékot meghaladja, és mások gondozására szorulnak. 

Mivel a rokkantsági csoportba sorolás fenti szabályai is a 2008. január 1-jétől megállapításra kerülő rokkantságra vonatkoznak, fontos megemlíteni azt az átmeneti szabályt, amely szerint a 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjasnak a 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ennek során, ha az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja - attól függően, hogy mások gondozására szorul-e -, az I., illetve II. csoportba, amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79%-os, a III. csoportba sorolják. Kérelem esetén lehetőség van arra is, hogy a 2008-ban esedékes soron következő első felülvizsgálat keretében komplex minősítést végezzenek, ebben az esetben az érintett a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra lesz jogosult. 

Mennyi szolgálati idő szükséges a rokkantsági nyugdíjhoz?

A szolgálati idő kiszámításánál azokat az időszakokat lehet figyelembe venni, amelyek alatt a megrokkant személy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, vagy megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy amelyeket társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (1997. évi LXXXI. tv.) alapján szolgálati időnek kell tekinteni. 

A rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő:

  1. 22 éves korig 2 év;
  2. 22-24. életév között
    • korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
    • egyéb munkakörben 4 év;
  3. 25-29. életév között
    • korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,
    • egyéb munkakörben 6 év;
  4. 30-34. életév között
    • korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,
    • egyéb munkakörben 8 év;
  5. 35-44. életév között
    • korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,
    • egyéb munkakörben 10 év;
  6. 45-54. életév között
    • korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,
    • egyéb munkakörben 15 év;
  7. 55. életév felett
    • korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év,

egyéb munkakörben 20 év. 

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor mindig a megrokkanás időpontjában már betöltött életkort kell figyelembe venni. 

A korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoznak mindazok, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek. Így korkedvezményre jogosító munkakörnek minősül például a földalatti bányában dolgozó vájárok, az olvasztárok vagy az ionizáló berendezéssel dolgozó orvosok munkaköre.

Aki a megrokkanásakor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt még nem érte el, akkor is jogosult lehet e nyugellátásra, ha az alacsonyabb korcsoporthoz előírt szolgálati idővel már rendelkezik és ezt követően a szolgálati idejében 30 napnál hosszabb megszakítás nem volt. 

A rokkantsági nyugdíj egyéb feltételei

A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság további feltétele az, hogy a rokkant személy nem folytathat kereső tevékenységet, vagy ha folytat is, keresete, jövedelme legalább 30 %-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál.

A jogosultság elbírálásakor kereső tevékenységnek tekintendő minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

A közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 

A kereset, jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve azt az ekhoalapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet. 

Milyen módon lehet rokkantsági nyugdíjat igényelni?

A nyugellátás iránti igény az igénylő lakóhelyétől függően a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál terjeszthető elő. 

A rokkantsági nyugdíjat kizárólag az erre a célra rendszeresített kitöltött és az igénylő által aláírt "Igénybejelentő lap öregségi nyugdíjhoz..." megnevezésű nyomtatvánnyal (ONYF 3515-270/A) lehet igényelni.

Az igény bejelentésével egyidejűleg mellékelni kell az elbíráláshoz szükséges adatokat és igazolásokat (például rokkantságot megállapító előzetes orvosi szakvéleményt, szolgálati idő igazolását) is. Ha a szolgálati idő elismerése iránt korábban kérelmet nyújtott be az igénylő, ezt követően az igényt az "Igénybejelentés öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz" megnevezésű igénybejelentő lapon (ONYF 3515-272/A) kell előterjeszteni .

Ki nem jogosult rokkantsági nyugdíjra?

A rokkantsági nyugdíjra nem lehet jogosult az

  1. aki öregségi - előrehozott öregségi - nyugdíjas;
  2. aki baleseti rokkantsági nyugdíjas;
  3. aki saját rokkantságát szándékosan idézte elő;
  4. aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

A rokkant személy utóbbi esetben viszont jogosulttá válik akkor,

  1. ha az öregségi nyugdíjra korkedvezmény alapján vált jogosulttá, vagy

ha a rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényli. 

Kik jogosultak a rokkantsági résznyugdíjra?

Rokkantsági résznyugdíjra azok a rokkant személyek jogosultak, akik nem rendelkeznek az előírt szolgálati idővel, de a rokkantsági nyugdíj egyéb feltételeinek megfelelnek. A rokkantsági résznyugdíj megállapításához elegendő

  1. legalább 10 év szolgálati idő is, ha a megrokkant személy a 45. életévét betöltötte, vagy 1993. július 1-je előtt az 55. életévét már betöltötte;

legalább 15 év szolgálati idő is, ha a megrokkant személy 1993. június 30-a után az 55. életévét betölti (2008. január 1-jével az 55. életév 2009. január 1-jéig történő betöltésének előírása megszűnt). 

Mennyi a rokkantsági nyugdíj összege?

A rokkantsági nyugdíj mértéke

  1. a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól;
  2. a megszerzett szolgálati idő tartamától; és a
  3. a rokkantság fokától

függ. 

A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 2007. december 31-ét követő, de 2011. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 28 500 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 29 800 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 30 850 forint. 

A törvény a rokkantsági nyugdíj felső határát is megállapította: a rokkantsági nyugdíj nem lehet magasabb a havi átlagkeresetnél. 

Amennyiben a rokkant személy a magánnyugdíj pénztárba is fizetett tagdíjat és nem döntött úgy, hogy az ide befizetett összeget a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utalják át, akkor a rokkantsági nyugdíjként járó összegnek csak a 75 %-át fogják részére megállapítani. 

Az 1 és 2 forintos érmék forgalomból történt kivonása folytán a rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása, illetve módosítása során - ideértve a megállapítást követő emeléseket is - mind a módosítás alapját képező, mind a módosított összeget a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő összegre felfelé kell kerekíteni, ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik. 

Milyen esetben szüntetik meg a rokkantsági nyugdíjat?

A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas orvosi szakvélemény szerint már nem rokkant.

50-79 százalékos mértékben egészségkárosodott rokkantként is megszűnik a jogosultság akkor, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

  1. a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és

a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. 

A 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülőknél az ellátásnak ez utóbbi, a kereső tevékenység miatti megszüntetésére vonatkozó szabály 2008-ban még nem alkalmazható. Rájuk 2009. január 1. előtt tehát továbbra is irányadó, hogy a jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas

  1. rendszeresen dolgozik, és

keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. 

Rendszeresen dolgozik az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél nem rövidebb munkaidőben dolgozik. Amennyiben valaki ennél már a megrokkanását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor dolgozik rendszeresen, ha a munkaideje a megrokkanását követően nem csökken.

A keresetet abban az esetben lehet lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset törvény szerint korrigált összegénél.

Mikor éledhet fel a jogosultság?

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak.

A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményre jogosult személyre irányadó életkort - a jogosultság egyéb feltételeinek ismételt bekövetkezésekor még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálását. 

 
Nyomtatás
 
 
 

 
 
Hol terjeszthető elő a rokkantsági nyugdíj iránti kérelem?
A rokkantsági nyugdíjjogosultság elismerése, illetve rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-270/D. jelű igénybejelentő lapon, valamint az ONYF3515-278. számú NYILATKOZAT kitöltésével a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél nyújthatja be, személyesen vagy postai úton. Az igénybejelentéskor a kérelmezőnek csatolnia kell
· az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a házi orvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt („Beutaló”)
· az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
· amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e.
 
A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.
 
Jogszabályok: 1997. évi LXXXI. törvény 23-31. 36/A-36/D.§
 

 

 

Figyelem! Az információk tájékoztató jellegűek. A megjelölt források azonban naprakészek.

 

 

vissza a címoldalra





 
E-mail:
Jelszó:
 Regisztráció
Elfelejtett jelszó
 
 
Név:
E-mail:
 
 
Jó ötletnek tartja-e, hogy Kelet-Mo-n is legyen egy IBD-s szervezet?
Eredmények
További szavazások
 
 


ibdklub.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!